Hmmm

2011 július 22. | Szerző: fenci |

 Ha olvastál tegnap, akkor tudod, hogy említettem a kutyánk. A berni pásztor lánykát. Brenda a neve. Hivatkoztam az érzéseire. A megérzéseire. Valami változott benne, vele. Egy hét alatt megöregedett. Már nem fénylik a szeme. Csak három lábát használja. Nem ugrál, nem csahol, ha megérkezünk.

Orvos-gyógyszer. Megjegyzi, hogy ez a “háromláb” ennek a fajnak a betegsége. És már hét éves múlt a nőszemély, készüljünk… Szóval a gyógyszer egy napig hatásos. Várunk. Elvisszük sétálni egy kiskört. Néha, leteszi a lábát. Most már látszik, hogy fáj is neki.

Újra orvos. Másik orvos. Továbbküldi másik kerületbe röntgenre, mert érez valamit a lábon. Röntgen. Csomó. Szerintük ez egy daganat. Rák. A kutya éjjelre a kórházban marad. Nekünk a lecke feladva, hogy gondolkozzunk el rajta kemoterápia vagy altatás. És ugye, azt is említettem, hogy egyre személyesebb a blogom. És ugye azt is, hogy vannak itt és vannak ott kutyák. És vannak itt és vannak ott gazdák.

Itthon olyan szomoruság telepszik a házra, hogy csuda. Sírás és hallgatás. Beszélgetünk. Az örökletes betegségekről, mint rák és cukorbetegség. Hamar jutnak odáig a mondat fűzérek, hogy ez vár rám is. Köszönet a megerősítésért. Hallgathatom újra, hogy nem teszek semmit ellene. Nem kellene kenyeret enni  többé egyáltalán ( ez a férj fixa ideája) és többet kellene mozogni. Na, ja. A hangulat olyan, hogy eszemben sincs vitatkozni.

Hívnak a barátok. Megvannak a ponthatárok. Kit hova vettek fel. Mi elfeledtük, hogy ezt is ma közlik. Két egyetemen tanulni, egy Európában egy másik Amerikában, miért? Van értelme? És két külön szak. Lassan specialista leszek. Miben, miben? Jobb szót találtam szakértője leszek annak, hogy hogyan szerezhetünk külföldi ösztöndíjat? Hogyan járható át az egyetem kontinensek között. Mert azt itt igen, de ezt ott nem ismerik el.

Muszáj keresnem valami elfoglaltságot, mert ma éjjel is virrasztok! Kutya …