1.0Maplehttps://maple.cafeblog.hufencihttps://maple.cafeblog.hu/author/fenci-2-2/<p><img class="bigimage bigimg_border" id="media_pics" title="Fedezd fel Forrestert! - Sir Sean Connery és Rob Brown" alt="Fedezd fel Forrestert! - Sir Sean Connery és Rob Brown" src="http://media.port-network.com/picture/instance_1/115981_1.jpg" border="0" height="400" width="277"></p><p><span style="font-size: 14px; color: rgb(153, 0, 0);"></span><span style="font-family: Verdana; font-size: 14px; color: rgb(153, 0, 0);">Régen néztem </span><span style="font-family: Verdana; font-size: 14px; color: rgb(153, 0, 0);">olyan tv filmet, ami felkavart. Mert mindig mindent továbbgo</span><span style="font-family: Verdana; font-size: 14px; color: rgb(153, 0, 0);">ndolok. Amerika a tehetségeket felkarolja. Nem csak Bronxból. Európából is. Mondhatnám a világ bármelyik  </span><span style="font-family: Verdana; font-size: 14px; color: rgb(153, 0, 0);">részéről. Nem csak mondhatnám, tudom.</span></p><p><span style="font-family: Verdana; font-size: 14px; color: rgb(153, 0, 0);">És lassan visszaszámolok, akkor majd én is továbbmegyek. Elmegyek innen. mert túl személyessé válik a blogom. Túlcsordul lassan az érzelem. Mert elsősorban Anya vagyok. Minden más csak az anyaság után. Tudom, tudtam, készültem rá, hogy a gyerekeket egyszer el kell engedni. Közös életünk túlságosan is a gyerekeinkről szólt és szól. Mi választottuk, hogy így legyen. Nagyon nagy a kötődés és a csomó lassan, de lazulni fog a kötésen. Nem jó érzés. Pedig évek óta tudom, tudjuk, hogy eljön a pillanat, amikor az Óperencián  átrepül. Ott minden csillogni fog. Beleszédül az újba és meg kell állnia a helyét. Tudod, aki egy valamiben tehetséges, az szerintem még másik valamiben is az! Tudod, mi hárman itt maradunk. A három az nem négy. Egyszerűen nem tudok nem erre gondolni.</span></p><p><span style="font-family: Verdana; font-size: 14px; color: rgb(153, 0, 0);">Mindig! A nap az éjszaka minden pillanatában csak! erre gondolok. El kell foglalnom magam. Ma délután kutyát sétáltattunk és beszélgettünk. Arról, hogy míg itthon a kutyát ház örzőnek tartják, addig ott hobbi! Barát, elfoglaltság, sport. /Szerintem a berni pásztor lányka érez! Érzi, a változást. És szerintem nem csavarodtam be. Ha az állatok nem is emberek, de vannak érzéseik./  <br></span></p><p><span style="font-size: 14px;"></span><span style="font-family: Verdana; font-size: 14px;">Írni akartam a filmről. A címe, a bejegyzés címével egyezik. Képet is mellékeltem. És aztán teljesen mást vagyis a továbbgondolt gondolataim írtam le. Vajon lesz valaki, aki ott lesz mellette mindig, ahogy most én/mi/ő ott vagyunk? Emészt a gondolat.</span><br></p>rich