Kesha és …

2011 június 30. | Szerző: fenci |

 Itt volt hétvégén ez a kék szájú lány. Kicsit lepukkant állapotban, arany bugyiban és amerikai szakadt zászlóban énekelt. Hát, azt olvasom, hogy nem is énekelt?! Akkor én megkérdőjelezem a csillagok énekét is. Tabáni kivételével, volt rikácsolás és tájszólás. Az emberek szakadtak a röhögéstől. Legalább volt pár jó perce a nyárnak. De, ha Kesha playbackben nyomta, akkor a magyarok is igazán keverhettek volna HANGOT az előadásukba.

Előtte elköszöntünk a fociévadtól. Pár hét szünet következik. Volt bográcsolás, és sütihegyek. Érdekesek a kialakult klikkek. Nem a gyerekek, hanem a szülők között. És a témák, hogy melyik gyerekedet szereted jobban, hogy kinek a bizije jeles, ajaj! Szerintem CSAK! szeretni kell a gyereket, a jegyek elég, ha négyesek vagy ötösök. A hármast szerencsémre nem kell elviselnem, mert pontosan tudom, hogy mi a gyerekem képessége. És szerintem nem a jelesek jeleskednek az életben.

Aztán a nyaralások. Nem irigykedem, de akit, amúgy csórónak látok, még az is külföldre megy. Ez csak azért érdekes, mert látom, érzem, tapasztalom az elszegényedést. És mégis mozog a Föld? És van, aki egy egész hónapot nyaral. A kölcsön felvétel még mindig divat, de a szegény mártír nagyszülő is. Csak azt lehet emberszámba venni, aki saját magát is embernek érzi. Bohócok kíméljetek!